Mi az improvizáció és mi köze a meditációs- vagy intuitív  zenéhez?

Ez a kérdés egy rakás választ fogalmaz meg bennem, hiszen a doromb minden formája, minden hangja, és minden története felvillanyoz, s ráadásul a dorombmeditációs témát tudtommal egyedül kutatom, és osztom meg a nyilvánossággal. De lassítsunk egy kicsit, mielőtt a hangszerről beszélnénk.

Mit nevezünk improvizációnak?

Azt, amikor a zenész eltér az aktuálisan játszott daltól, és egy teljesen más dallamot játszik, ami nincs benne a kottába, de mégis olyan mintha tökéletesen hangzana, pedig nyilvánvalóan látszik, hogy ott a színpadon éppen most született ez a dallam. Érdekessége, hogy kicsit olyan, mintha ilyenkor a zenész transzban lenne, mintha megszállta volna valami. Az igazság az, hogy ebben tényleg van valami, ugyanis az improvizáció egy olyan állapot, amikor valamilyen csoda folytán csak úgy játszol egy dallamot, amit addig soha nem hallottál. Ezt ihletnek is nevezik, de ebbe a témába később sokkal mélyebben is belemegyünk, maradjunk annyiban, hogy mivel ez a zene transz állapotban születik, ez egyfajta meditációs állapot, igaz, ez nem annyira érezhető egy rock-koncerten.

A virtuóz improvizáció alapja az, hogy megtanulunk rácsatlakozni a teremtő erőre, ami ihletet ad a dalra. Ha Te az a fajta zenész vagy, aki a látszatot keresi, akkor nem ajánlom neked ezt a tanfolyamot, ugyanis itt nem a felszínen fogunk úszkálni, hogy lássák, hogy vizesek lettünk, hanem búvárruhát veszünk, lemerülünk az óceán mélyére, és onnan felhozzuk azt a kincset, amitől a zenéd nem ripacskodás lesz a színpadon, hanem kapcsolódás az univerzum összes lényéhez, beleértve a hallgatóságodat is.

Ezt a fajta zenét olyan személyek játsszák, akiknek megadatott a képességük, hogy mintegy varázsütésszerűen képesek rácsatlakozni az isteni finom energiára, és azt beleszőni a hangszerük hangjaiba, ezáltal a hallgatóság felé békét, nyugalmat és harmóniát sugároznak. Ezt képesek megtenni bármilyen hangszeren, amin játszani tudnak, akár egy olyan dorombon is, ami nincs behangolva.

A meditációs zene gyökerét az emberi faj keletkezésének hajnalán érdemes keresni, hiszen a zene legrégebbi formája inkább gyógyító célokat szolgált, mintsem szórakoztató jellege lett volna.

Tehát mikor az ősember elkezdte két bölénylábszárcsonttal ütögetni a bölény üres koponyáját egy érzés futott át a testén, teljesen libabőrös lett, s egy mély álomhoz hasonlító állapotba került. Csak annyit tudott nyugtázni ebből az egészből, hogy ez nagyon jó, s erős vágyat érzett, hogy ezt továbbadhassa, megmutathassa, s mikor valaki rosszul érezte magát ezzel a produkcióval vigasztalta. Ettől persze a kezelt páciens kellemes hangulatba került, s egyre több hasonló gyógyítás vette kezdetét, míg ősemberünket a törzs gyógyítójává nem emelték. Ő volt az első gyógyító sámán a földön.

Később bővült a hangszerek skálája, íjakból kialakultak a pengetős húros hangszerek, az üreges csontokból pedig az első csontfurulyák, fuvolák, míg 15000 éve a Fülöp szigeteken valaki faragott egy bambusz dorombot. S ez a csodálatosan rezgő hangszer már az univerzum legmélyebb hangjait tudta visszaadni.

Hogy könnyebb legyen elsajátítani az improvizációt, a legelejére megyünk a történetnek, és a intuitív, avagy a meditációs zenében elmerülve megalapozzuk tudásunkat. Ennek érdekében egy módszert alkottam, aminek a segítségével rövid idő alatt tanulod majd meg, hogyan zenélj intuitívan.

A módszer neve:  Lélekzengető™

Véleményem szerint kétféle ember létezik, így szükségszerűen ez a csoportosulás a zenészek körében is megmutatkozik: Aki adni szeretne, és aki kapni.

A másodikkal most mi nem foglalkozunk, hiszen azok az emberek nem is igazán zenészek, akik a maguk hasznára zenélnek, mi az első kategóriát erősítjük, akik felfedeztük, hogy a zenélés képességét azért kaptuk, hogy másoknak örömet szerezzünk vele.

Így megállapíthatjuk, hogy a meditációs zene kellemes közérzetet biztosít, nyugalmat, harmóniát teremt, és ez a harmónia, hatással van felnőttre, gyerekre, babára, idősre, egészségesre, betegre, katolikusra, reformátusra, buddhistára egyaránt, s ennek mellékhatásaként a test öngyógyító mechanizmusa beindul, s a gyógyulás testi szinten is elkezdődik.

Mikor meditálunk, elmélkedünk, lazítunk, rákapcsolódunk a teremtő, kozmikus erőre, és onnan feltöltődünk. A meditációs zene ezt a kapcsolódást gyorsítja.

A Lélekzengető módszer egy összetett relaxációs technika. Összetettsége abban áll, hogy többféle módszert alkalmaz a cél elérése érdekében. Módszerünk fő pillérei a hang-, aroma-, alkotás-, és színterápia.

Ebben az állapotban olyan energiákat szabadítunk majd fel, amit könnyedén be tudunk majd kapcsolni, akkor is, amikor nem ebben az illatos, színes közegben vagyunk, hanem a színpadon.

Mire nem jó az intuitív vagy meditációs zene?

Mint feljebb említettem, ez a fajta zene nagyon hasznos betegek megnyugtatására, mondhatni kezelésére, amolyan hangterápiás módszer, ezért, mint gyógymód is hasznos, ugyanakkor előfordulhatnak különböző esetek, amikor nem ajánlatos „kezelést” végezni egy-egy adott személyen.

Igazából csak néhány fontos esetet emelnék ki:

- pacemaker beültetés, várandósság, friss sebek, törések, műtéti hegek esetén nem javasolt hangterápiás eszközök, hangtálak, hangvillák testel való érintkezése.

- epilepsziás (főleg szinesztézia esetén), pszichiátriai kezelés alatt álló személyek részére sem ajánlott a meditációs zene.

- Újszülöttek esetében nem tanácsolják a magas amplitudójú hangok megszólaltatását a baba közelében, ugyanis a csecsemők hallása nagyon érzékeny, és kellemetlen behatásokat okozhatunk neki, ellenben a doromb hangja alacsony amplitudójú, így bátran játszhatunk halkan valamilyen kellemes altatódalt a babáknak, ha éppen nyűgös kedvében van. A tapasztalat, hogy azonnal megnyugszik tőle, sőt hamarosan el is alszik.

- Kiskorúak, gyámság alatt álló személyek számára csak a gyámjuk beleegyezésével, lehetőleg annak jelenlétében játszhatunk meditációs zenét.

Váradósság alatt ugyan nem ajánlott a rezgő tárgyak testel való érintkezése, de egy kis halk meditációs dorombzene fejhallgatón keresztül való hallgatása igencsak kellemes hatással lehet, anyára és magzatjára egyaránt.

Első leckénk végére összegezhetjük, hogy mire jó, és mire nem jó a meditációs zene. Ennek tudatában igazán felelősségteljesen állhatunk hozzá új hobbink folytatásának.