Hollywoodi Reneszánsz és Új-Hollywood

Ebben a tananyagban az 1967 és 2000 közöttre tehető Új-Hollywood és Hollywoodi Reneszánsz korszakát vizsgáljuk meg közelebbről. A két trend párhuzamosan volt jelen, amíg a Hollywoodi Reneszánsz tartalmazott művészi ambíciókat, addig az Új-Hollywood a tömegeket célozta meg. Itt alakulnak ki a mai napig is érvényes trendek a filmek gyártását, pozicionálását, bemutatását és fogyasztását illetően.

Először, - ahogy azt már megszokhattátok, megvizsgáljuk a korabeli intézményi és gazdasági helyzetet, és a politikát.

A Hays kódex megszűnésével eltörlik a cenzúrát, helyét a mai napig érvényben lévő korosztályos besorolás veszi át, ezzel szabad utat adva az erőszak és a szex ábrázolására a filmvásznon.

A ‘20-as években született rendező generáció tagjai közül bővebben is foglalkozunk Sam Packinpah Vad Banda című filmjével, amiben korábban sosem látott mértékű erőszakot és vérengzést láthatunk, majd Robert Altman Nashville filmjét elemezzük, ami a Paramount stúdió megrendelésére készült Hollywoodi film, mégis minden tekintetben ellentmond a Hollywoodnak, és egy igazi, ízig-vérig amerikai művészfilmet láthatunk.

Ezután következnek a Mozi Fenegyerekek, azaz a Movie Brat-ek, az első olyan rendező-generációval, aki már filmes iskolát végzett, közéjük tartozik Coppola, Scorsese, Spielberg, Brian de Palma vagy George Lucas.

Bővebben szót ejtek Roger Cormanről, a “B” kategóriás filmek pápájáról, akinél csiszolhatták és tökéletesíthették képességeiket a fent említett rendezők.

Beszélünk a film mint üzlet vagy a film mint művészet aspektusairól, a film hogyan lehet üzlet, egyáltalán hol tud nyereséges lenni a film?

Hazánk képes-e finanszírozni a filmkészítést, lehetséges-e a piaci filmgyártás, egyáltalán az államnak kell-e finanszíroznia a hazai filmkészítőket?

Izgalmas témák, ajánlom azoknak, akik szeretnék megérteni a filmgyártás jelenlegi nemzetközi és hazai helyzetét, a piac és az üzletemberek kölcsönhatása hogyan terelte a közízlést a jelenlegi formájába.