|
|
|
|
Adóügyi illetőség: csapdák, tévhitek, megoldások
Az előadás 2026. július 23-án került megrendezésre; a videófelvétel az ekkor hatályban levő jogszabályi környezetnek megfelelő információkat tartalmazza.
Az adóügyi illetőség nem formai státusz, hanem egy adott helyzet teljes tényállása alapján megállapított jogkövetkezmény. Nem véletlenül ez a téma az egyik központi kérdése a nemzetközi adótervezésnek, a vagyontervezésnek és az adóellenőrzéseknek. A külföldi lakcím, a tartózkodási engedély vagy az illetőségigazolás önmagában még nem feltétlenül dönti el, hogy egy magánszemély melyik országban bír adóügyi illetőséggel.
A webinárium során az OECD Modellegyezmény, a magyar szabályozás, a NAV gyakorlata és a releváns bírósági döntések alapján szakértő segítségével vizsgáljuk meg az adóügyi illetőség legfontosabb kérdéseit. Külön figyelmet fordítunk a kettős illetőségre, az illetőségváltás bizonyítására, a gyakori tévhitekre, valamint a legnépszerűbb külföldi célországok szabályaira. A résztvevők a jogszabályokon túl a valódi kockázatokat és a gyakorlatban működő megoldásokat is megismerhetik.
I. Az adóügyi illetőség meghatározása a magyar jog és az OECD Modellegyezmény alapján
● A magyar illetőségi szabályok rendszere
● Az OECD Modellegyezmény
● A kettős illetőség problémája
● A tie-breaker szabályok értelmezési kérdései
● Aktuális trendek: mobil magánszemélyek, Common Reporting Standard (Közös Jelentési Szabvány: CRS), fokozódó adóhatósági kontroll
II. Az illetőségváltás jogi és gyakorlati feltételei
● Adóügyi illetőség a bevándorlási jog szemszögéből
● Kilépés a korábbi illetőségből
● Belépés az új illetőségbe
● Bizonyítási kérdések
● Az illetőségigazolás szerepe és korlátai
III. NAV- és bírósági gyakorlat
● A létérdekek központjának értelmezése
● Családi, gazdasági és személyes kapcsolódási pontok
● A magyar és nemzetközi esetjog tanulságai
● A bizonyítás súlypontjai adóellenőrzések során
IV. Nemzetközi kitekintés: népszerű célországok illetőségi szabályai
● Egyesült Arab Emírségek
● Ciprus
● Málta
● Írország
V. Az adóügyi illetőséggel kapcsolatos tévhitek és gyakorlati kockázatok
● A „183 napos szabály” valódi jelentése
● Lakcím, vízum és tartózkodási engedély szerepe
● Kettős illetőség és illetőség nélküli állapot
● Dokumentációs és bizonyítási kockázatok
VI. Rövid kitekintés a társaságok adóügyi illetőségére
● Székhely és tényleges üzletvezetés
● Egyezményi megközelítés
● Vagyonkezelési struktúrák adóügyi illetősége
-
1.Adóügyi illetőség: csapdák, tévhitek, megoldások
-
1. lecke
Adóügyi illetőség: csapdák, tévhitek, megoldások