Szent István EgyetemA Szent István Egyetem (SZIE) a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén jött létre.
Az Egyetem struktúrája először 2003-ban módosult, amikor a budai kampusz három kara (volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) kivált, melynek eredményeként 2008 végéig a SZIE hat karral, négy kampuszon működött.
2009. január 1-jei hatállyal a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF) Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (TEK) néven három karral és egy intézettel beolvadt a SZIE- be.
A 2011-es év további intézményi integrációt tett szükségessé: október 1-jével az Alkalmazott Bölcsészeti Kar beolvadt a Pedagógiai Karba és Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar néven szarvasi központtal működik. A Víz- és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet pedig a Gazdasági Karba beolvadva Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar néven békéscsabai központtal folytatja tevékenységét.
Az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar szarvasi telephelyű Pedagógiai Intézete 2014. augusztus 1-jétől. a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karaként működik tovább.
Fenntartói döntés alapján az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar a Budapesti Corvinus Egyetemből kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be 2016. január 1. hatállyal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése értelmében és a felsőoktatási struktúra átalakításának lépéseként 2016. július 1-től az Állatorvos-tudományi Kar kivált a Szent István Egyetemből és önálló egyetemmé alakult, az ugyancsak távozó jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar pedig az egri Eszterházy Károly Egyetem részeként működik tovább.
A karok feladatrendszere, szervezete és működése az utóbbi évtizedben jelentősen módosult, alkalmazkodva a megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez.
Egyetem
|
|
Fenntartási tervek részvételi tervezése
Ebben a kurzusban a Natura 2000 területek részvételi fenntartási tervezési folyamatát ismerhetitek meg.
A kurzus során 10 rövid leckén keresztül mutatjuk be, hogy mik azok a Natura 2000 területek, mire való a fenntartási terv és hogyan lehet ezeket a terveket konfliktusok nélkül elkészíteni.
Kurzusunkat olyan természetvédelmi szakembereknek ajánljuk, akik munkájuk során Natura 2000 területekkel foglalkoznak, fenntartási terveket készítenek, vagy gazdálkodókkal, földhasználókkal kerülnek kapcsolatba, és szükségét érzik annak, hogy fejlesszék kapcsolattartási képességeiket.
-
1.Fenntartási tervek és részvételiség
-
1. lecke
Fenntartási tervek készítése
-
2. lecke
A részvételiségről általában
-
3. lecke
Részvételiség a fenntartási tervek készítése kapcs
-
2.A részvételi tervezési folyamatok lépései
-
4. lecke
Megalapozó kutatás - Mit tudhatsz meg az asztal me
-
5. lecke
Az interjúzásról általában
-
6. lecke
Praktikus tippek az interjúzáshoz
-
7. lecke
Érintett elemzés
-
4.Lehetséges problémák és sikertényezők
-
10. lecke
Konfliktusok a fenntartási tervezés során
-
11. lecke
Min múlik a részvételi tervezés sikere?