Középiskola

Ragadozók

Name: Ragadozók
Brand: Szent István Egyetem
SKU: 1445
Availability: InStock

Ragadozó fajok lehetséges ökológiai szerepe

Ingyenes!

Megosztás Ajándékba veszem

Szerző: Szent István Egyetem

A kurzusról

Ebben a kurzusban az egymásra épülő leckéken keresztül megsimerhetjük a ragadozó fajok lehetséges ökológiai szerepét és a kimutatásukra, előfordulások monitorozására alkalmas módszereket.

Külön leckékben foglalkozunk a ritka nagyragadozókkal (farkas, hiúz, barnamedve) és a közönséges, mindnehol előforduló közepes testű fajokkal (borz, róka). Az érdeklődők olyan egyszerű, vagy viszonylag könnyen megvalósítható módszereket tanulhatnak meg, mint a kotorékok meghatározása, a szőrcsapdázás, és az akusztikus állománybecslés, melyet hazánkban az aranysakál elterjedésének monitorozása során alkalmazunk.

A kurzus tematikája

Valami

1. lecke

Emlős ragadozók monitoringja

2. lecke

Emlős nagyragadozók helyzete és jelentősége

3. lecke

Vadmacska

4. lecke

Monitoring módszertana

5. lecke

Sakál üvöltés módszertana

6. lecke

Szőrcsapdák készítése és tesztelése

7. lecke

Morfológiai szőrhatározás laborban

8. lecke

Kotorék határozás

9. lecke

Védett ragadozó fajok helyzete védett területeken

A kurzusról

1 fejezet, 9 lecke, a kurzus elvégzéséhez szükséges idő összesen 1 óra 38 perc

1 óra 38 perc videó

1 db olvasó lecke

Oktató válaszol az általános és kurzushoz kapcsolódó kérdésekre.

Kategória: Tudomány, szociológia, oktatás

Eddigi tanulók: 77 fő

Képzés célja

Kotorékok meghatározás, a szőrcsapdázás, és az akusztikus állománybecslés megismerése.

Képzés követelményei

Nincs előkövetelménye a kurzusnak

Kinek ajánlott

természetjárók, természetvédelmi szakemberek, vadgazdálkodók, erdőgazdálkodók

Oktató

Szent István Egyetem

A Szent István Egyetem (SZIE) a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén jött létre. Az Egyetem struktúrája először 2003-ban módosult, amikor a budai kampusz három kara (volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) kivált, melynek eredményeként 2008 végéig a SZIE hat karral, négy kampuszon működött. 2009. január 1-jei hatállyal a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF) Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (TEK) néven három karral és egy intézettel beolvadt a SZIE- be. A 2011-es év további intézményi integrációt tett szükségessé: október 1-jével az Alkalmazott Bölcsészeti Kar beolvadt a Pedagógiai Karba és Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar néven szarvasi központtal működik. A Víz- és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet pedig a Gazdasági Karba beolvadva Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar néven békéscsabai központtal folytatja tevékenységét. Az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar szarvasi telephelyű Pedagógiai Intézete 2014. augusztus 1-jétől. a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karaként működik tovább. Fenntartói döntés alapján az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar a Budapesti Corvinus Egyetemből kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be 2016. január 1. hatállyal. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése értelmében és a felsőoktatási struktúra átalakításának lépéseként 2016. július 1-től az Állatorvos-tudományi Kar kivált a Szent István Egyetemből és önálló egyetemmé alakult, az ugyancsak távozó jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar pedig az egri Eszterházy Károly Egyetem részeként működik tovább. A karok feladatrendszere, szervezete és működése az utóbbi évtizedben jelentősen módosult, alkalmazkodva a megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez.

Egyetem