Szent István EgyetemA Szent István Egyetem (SZIE) a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén jött létre.
Az Egyetem struktúrája először 2003-ban módosult, amikor a budai kampusz három kara (volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) kivált, melynek eredményeként 2008 végéig a SZIE hat karral, négy kampuszon működött.
2009. január 1-jei hatállyal a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF) Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (TEK) néven három karral és egy intézettel beolvadt a SZIE- be.
A 2011-es év további intézményi integrációt tett szükségessé: október 1-jével az Alkalmazott Bölcsészeti Kar beolvadt a Pedagógiai Karba és Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar néven szarvasi központtal működik. A Víz- és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet pedig a Gazdasági Karba beolvadva Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar néven békéscsabai központtal folytatja tevékenységét.
Az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar szarvasi telephelyű Pedagógiai Intézete 2014. augusztus 1-jétől. a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karaként működik tovább.
Fenntartói döntés alapján az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar a Budapesti Corvinus Egyetemből kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be 2016. január 1. hatállyal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése értelmében és a felsőoktatási struktúra átalakításának lépéseként 2016. július 1-től az Állatorvos-tudományi Kar kivált a Szent István Egyetemből és önálló egyetemmé alakult, az ugyancsak távozó jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar pedig az egri Eszterházy Károly Egyetem részeként működik tovább.
A karok feladatrendszere, szervezete és működése az utóbbi évtizedben jelentősen módosult, alkalmazkodva a megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez.
Egyetem
|
|
Ebben a kurzusban 3 fejezet 13 leckéjén keresztül részletesen bemutatjuk azt, hogyan ismerhetjük fel és hogyan mérhetjük a patás vadfajaink (pl. gímszarvas, vaddisznó) erdei élőhelyekre, életközösségekre gyakorolt jellegzetes kedvező és kedvezőtlen ökológiai hatásait.
Az érdeklődő természetjárók, természetvédelmi szakemberek, vad- és erdőgazdálkodók megismerhetik a patás vadfajok környezetre gyakorolt hatásainak kialakulási okait, a különböző vadhatások felismerési bélyegeit, a vadhatás mérések vizsgálattervezési vonatkozásait, a terepi adatgyűjtés pontos módszertanát, és az adatok kiértékelési lehetőségeit.
-
1.Első fejezet
-
1. lecke
Mi az a vadhatás, miért kell mérni
-
2. lecke
A mintavételi elrendezés jelentősége?
-
3. lecke
Hogyan készítsük elő a vizsgálatot?
-
2.Második fejezet
-
4. lecke
A cserjeszint táplálékkínálatának és rágottságának
-
5. lecke
A nagyvadfajok által okozott rágás meghatározása
-
6. lecke
Az újulatban tapasztalható vadrágás minőségi osztá
-
7. lecke
Fásszárúak törzskínálatának és a nagy...
-
8. lecke
Nagyvad által okozott törzssérülések
-
9. lecke
Vaddisznótúrások azonosítása és felmérése
-
10. lecke
A nagyvadfajok hullatékának, fekhelyeinek, nyomain
-
11. lecke
Egyéb vadjelek azonosítása